Itt mindig olyan szép a nap

Főleg reggel mikor felkel

Meg egész végig nappal

S majd alkonykor ha lemegy.

Itt mindig olyan zöldek a fák

Madarak fészkelnek ágain

Szép fenyvesek és borókák

Lombosoknak hűs sátrai.

Itt mindig lélegzik az élet

S egész nap tombol a halál

Újra s újra festi a természet

Azt amit lekopni talál.

Elsüllyedhet a valóság

Álmodban vagy ébren

Nincsen többé hatóság

Mely téged kivégez.

Lakhatsz a fákban

Vagy a felhők tetején

Hintázz indán s a nyárban

Mint a világ kezdetén.

Hol kezdődik a halál?

Tested alkonyán?

Vagy születésed napján

A kapuban ott vár.