Isten a felhőkön átszűrődő napfény  A fűszálat remegtető nyári szellő A repülő madár szárnyának csattogása A kövön csorduló víz zöreje. A bogár hirtelen zümmögése Szitakötők szivárványos tánca Vörös naplementék látképe Tarka mezők viharos elázása. A levélen mászó katicabogár Vagy ezer madár…

Szúnyogcsípéses nyári napokra vágyom Izzadással és hirtelen záporokkal Esti magányban írós élményre Vagy veled borozós naplementére Darázs elől menekülve Medencébe fordulósan Viszketésig tartó napozásokkal Sok sok apró csókkal meghintve Őszibarack csurgó leve könyökömön Édes számat szádba…

Mi az a Duna, édesapám? Az a sodró folyó mely körül Országhatárok voltak és tűntek el Míg nem születtek megint újak. De a Duna csak folyt és folyt tovább És nem változtatta meg irányát A politika viharától sem.   Mi az a Duna, édesapám? Hiszen víz hömpölyög benne Árad és apad vagy télen…

Mennyivel szebb a naplemente Ha a felhőket ragyogja át Narancsvörös izzás az este Hallom a hajamba kapó szél zaját.   Rohanjunk a végtelen határ felé Könnyektől és nevetéstől részegen Hajózzunk a folyópart mentén S nézzük ahogy vörösre festi a kék eget.   Fújjuk el a sötét felhőket Amik…

Április utolsó napján Másik világban ébredtem. Minden néma volt reggel, És hangosan üvöltött a világ.   Gyorsan történt minden. Gyorsan jártak az emberek, Gyorsan is szerettek, Gyorsan is haltak, igen.   Túl erős volt és harsány, Élő testek vettek körbe, A régi világ elveszett a…

Neked kéne a legszebb verset írnom, De nem jönnek most a szavak. Mi mást mondhatnék még, Hisz minden tettem neked adom.   Téged választottalak s te engem, Éltem adtad nekem életeddel, S futottál ha sikoltottam, Hát soha el ne engedj.   Jöttél velem hogyha fájt, Akkor is ha nevetni…

Csendesen ülök a szobában Az eső kopog nyugodtan Elhalkul már minden Csak a villamos jár a körúton.   Vannak olyan napok Amikor a legjobb egy nagyot sóhajtani De úgy igazán Behunyt szemmel.   Neked mi számít? Ajándék, szavak, tettek Mondd el nekem mindet Ha lehet szeretetnyelven.   Ha…

Hogy lehet ennyi sebet begyógyítani? Hogy lehet ennyi bűnt megbocsájtani? Hogy lehet ennyi embert ennyire szeretni? És hogy lehet bűntelen mindenen nevetni?   Hogy lehet a sáros padlón is táncolni? Hogy lehet koszos csészéből teát inni? Hogy lehet halott madarat…

Tiszta voltam akkor még Tiszta a világban. Sóhajoktól hullámzó Hasán nyugtattam Szalmaszál hajú fejemet. Ő cirógatott kiscicaként És próbált meg se moccanni. De gyorsan kapcsolta át A műsort a tévén. Ugyanott fekszik most is Nem bírja már el terhemet. Megismer még vajon Az a távoli…

Szálló felhők fölötted Szemedet vakító nap Nyíló virág mögötted Az illatok vadítanak.   Kis cipőd kopogva lép Légy picit kérlek csendben Madárka dallama kél Hallgasd csak hogyan rebben.   Könnyebb légy mint a pihe Szagolj bele a világba Ő a világ legszebbike Lehetsz a tavasz…