Könnyes szemekkel
Hajtom le ma fejem
Szomorú a lelkem
Nem vagy hogy felemelj
Álmokat kergetek
Mik tán nem is léteznek
Pillangók repdestek
Az egész csak tündérmese
A világ elárul majd
Szemedbe hazudva
Kócos hajú múlttal
S járhatatlan úttal
Meghal a tündérmese
Melyet gyermekként szeretsz
Hiszel, remélsz, keresel
Aztán úgyis eltévedsz
Meddig bírjuk még
Élve küzdő bábuként
Megharcolunk magunkért
Egymást tiporjuk álmunkért
Ki csalódsz az életben
Nézz vissza az évekre
S kerülj azon sínekre
Melyek visszavisznek gyermeknek
Akkor voltam még boldog
Édesanyám mesét mondott
Keresem azt az otthont
Mely belém életet oltott
Bebújtál a bőröm alá
Legyőzöd velem a halált
Két lélek egymásra talált
Nagyobb kincs vagy minden aranynál.
